A szent korona drágaköveinek szimbolikája
Megfoghatatlan szimbólumok - a Szent Korona drágakövei
írta: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
A hónap tárgya ez alkalommal egy bár kézzelfogható, de mégsem "valódi" tárgy. A Szent Korona szokatlan kivitelű, részleges, de mérethű, színtelen-fehér másolatán csak a drágakövek színes foltjai vonzzák magukra a szemlélő figyelmét.
A vitrin ugyanis a koronát díszítő ásványokról szól, pontosabban fogalmazva azokról a drágakövekről, melyeket szinte háttérbe szorít a sárgán csillogó arany és a színes zománcképek látványa. A témaválasztás indoka, hogy egy évszázada, 1916. december 30-án koronázták meg IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt Budapesten, a Budavári Nagyboldogasszony- (közkeletű nevén Mátyás-) templomban.
A korona mindegyik részét - felülről lefele haladva a keresztpántokat, az oromdíszeket, az abroncsot és a függőket - drágakövek díszítik. Ezeket - ellentétben az összes történelmi koronával - még sohasem vetették alá tudományos vizsgálatnak. Így a vitrinben a drágakövekről közöltek leginkább a múzeumunk egykori mineralógusai, Krenner József és Koch Sándor által 1880-ban, illetve 1938-ban szemrevételezés után tett megállapításokon alapulnak. (Koch feljegyezte, hogy még csak nem is érinthette meg a koronát.)
A szent korona drágakövei
Mindenkor üdvös uralkodónak mutatkozzál, hogy a győzedelmes bajvívók közt, az erények drágaköveivel felékesítve és az örökké való boldogságnak jutalmával megkoronázva ... minden vég nélkül tündökölhess. (a korona felhelyezésekor az esztergomi érsek által mondott áldás szövegéből)
A koronát, egyik legbecsesebb történelmi ereklyénket, több mint négyszáz kisebb-nagyobb igazgyöngy és drágakő díszíti. Méretük, megjelenésük a korona régiségét tükrözi. A középkorban az ékkövek nagysága volt a legfontosabb, színük tisztaságára nem ügyeltek annyira, és az 1300-as évekig lapokat sem csiszoltak rájuk. A korona drágakövei is - egy pótlást kivéve - csak legömbölyítettek. E köveket egykor nemcsak díszítőelemek gyanánt, hanem mágikus erő és különböző jelképek hordozóiként helyezték a koronára.
A szent korona drágaköveinek szimbolikája
kép: A Szent Korona Révay Péter De sacrae coronae regni Hungariae ... című könyvéből (Augsburg, 1613).
(Révay Péter koronaőr könyve szerint)
Ahogy a zafír a skorpió marását elhárítja, ilyenformán a király köteles a romlás minden bűne ellen vitézül harcolni, nehogy akár maga, akár a királyság a rossz példa által megrontassék. Amiként a rubin a sötétségben látszólag szikrákat szór, így a háborús időkben és a balsors közepette a király a vitézség és férfiasság fényes bizonyságát mutatja. Valamint a smaragd, melyet, mint mondják, minden drágakő közt a leggyönyörűségesebb szemlélni, felüdíti a szemeket, és elhárítja a szemérmetlenséget, úgy a legmagasabb méltóságban mindenki szeme előtt lévő királynak óvakodnia kell attól, hogy az égi vagy földi törvények avagy a tiszta erkölcs ellen bűnt kövessen el, ami az őt szemlélő embereket megbotránkoztatná, ellenben mindenki számára kedves és példás legyen. Miként a hiacint a mennykőcsapástól megoltalmaz és a szép időjárástól a dögletes levegőt távol tartja, a király ébersége és serénysége szükséges, hogy alattvalói az ő oltalmában a fenyegető veszedelmektől, szerencsétlenségektől és mindenféle ártalomtól megvédelmezve nyugodhassanak.
(A Révay által rubinnak, smaragdnak illetve hiacintnak hitt kövek anyaga mai tudásunk szerint almandin, zöld üveg, illetve ametiszt.)
A keresztpántokon a zománcképeket váltakozva keretezi 72 kisebb igazgyöngy és csepp alakúra csiszolt 64 piros almandin-gránát.
Az oromdíszek (párta) csúcsain lévő csapokon hét, felváltva ibolyáspiros és kékes színű drágakő (ametiszt és zafír), illetve kétoldalt és hátul egy-egy igazgyöngy ül.
Az abroncs két szélével párhuzamosan aranydrótra fűzött kisebb igazgyöngyök sora fut, eredetileg összesen 312 lehetett belőlük. Hátul, a pártázatlan részeken, kilenc-kilenc igazgyöngy ül kis csapokon.
Az abroncs apostolképei közt karmos szekrényfoglalatokban díszlik a korona nyolc legnagyobb köve. Köztük a kék zafírok uralkodnak, a homlokrészén lévő nagy drágakövön kívül kétoldalt középen is van egy-egy. Az 1608-ban - egy megrepedt kő helyére - befoglalt negyedik, hátsó zafír a korona egyetlen lapra csiszolt (fazettált) ékköve. Kétoldalt elöl egy-egy vörösbarna almandin van. A kétoldalt hátul lévő egy-egy zöld követ üvegből csiszolták.
A kilenc függőn egyenként három, lóhere alakban elrendezett kő van. Ezek többnyire piros almandinok, de öt ibolyás ametiszt és egy kékeszöld türkiz (!) is van köztük.