A Halak csillagképébe érkezve érezhetjük a Tejút erőinek "racionalizálódását"  ugyanúgy, mint a Szűz esetében. A Pisces kettőssége rögtön szembetűnik, hiszen két irányba úszó halakat látunk, akiket egy középpontból kiinduló fonál köt össze. A csillagkép égi környezete itt is mindent elárul a jegy "titkairól". Halovány a csillagkép, tehát valamit "titkol". A Rák, Vízöntő, Halak egymásba érő hármasát zárja le. Mélyen alatta a feltámadás madara a Főnix látható, míg magasan felette a Tejút íve húzódik. A Halak középpontjának tekinthető Al Rischa (a) csillagból indul két fo­nál. Az egyik a Vízöntő irányába úszó halat tartja, felette a Pegazosz csil­lagkép, a másik a felfelé törekvő halat tartja, e fölött az Androméda látható. Alattuk a Cet (Cetus) egyenlítői csillagképe jelenik meg.

A Halak minőség­énél újra összegez a lélek és eldől, mely tulajdonságok, erők léphetnek ma­gasabbra. Ezen erők már kilépnek a "körforgásból". Ehhez a minőségi emel­kedéshez a befejezés áldozatát kell meghozni. Az áldozat a Megváltó cse­lekvése által fejeződik ki! A szeretet állapotának legmagasabb spirituális szintjére léphet már a lélek - szellem.  Ez már az Unió Mystica, a Minden Egy állapota!  Eme állapot eléréséből születik a megváltás ereje.

A felfelé úszó hal magasabb szintre, magasabb minőségre törekszik és látható, hogy nyitott! Az Androméda csil­lagkép maga a királylány, akit a szörnynek (alul a Cet) akartak feláldozni. Az ő csillaga egészíti ki, teszi teljessé a felfelé úszó halat.

Magasabb szintre lépni csak az Áldozat meghozatalával lehet! Ezt megtéve az áldozatból ÁLDÁS lesz! A Nap útjáról leválva egyenesen a Tejút felé úszik! A mellette ragyogó hármasság, (Triangulum) a test - lélek - szellem emelő erejeként működik ebben a szakaszban. A visszaúszó hal a Vízöntő fölé érkezik, tehát e csillagok egyrészt múltból hozott feladatokat jelölnek, melyeket a szeretet energiáival kell megtisztíta­ni, másrészt az EGY üzenetét viszi a hétköznapok világába. Ez a hal a visszatérés döntését hozza.

A felette szárnyaló táltos paripa a Pegazosz azon­ban az újkor magasabb, belső szintjének az ígéretét jelenti. A szárnyalás és a rálátás is itt jelenik meg. A múlt sokszor erősen hív, hiszen annyi szép és jó történt, (Visszaúszó hal) amit érdemes újra átélni, de egyre erősebb a hívó szó is, mely rezgésé­vel egyre magasabbra emel, (Felfelé úszó hal) míg végre haza nem tér az uta­zó a magas harmónia fájdalmaktól, ütközésektől mentes mennyei biro­dalmába. E két törekvés valójában egyszerre jelenik meg belül, de az lesz az erősebb, amelyik "halban" bolygó, és/vagy tengely van. Az összefogás és összegzés pontja az Al Rischa. A fonalat alkotó csillagok mutatják meg, hogy ebben a szakaszban mihez kötjük magunkat. A Pisces alatt látható a Cet csillagkép. Jónás és Héraklész is három napot tölt a Cet gyomrában! Ez az elvonulás és a magány igénye e minőségben, mely során a test, a lélek, s a szellem erői (három nap - három sík!) átminő­sülnek, a helyükre kerülnek azért, hogy a Megváltó megszülethessen belül, mindhárom síkon! A világ most érzékelhető valóban egységként. A lélek az átminősülés folyamatában a múlt használhatatlanná vált ideáit leteszi, s így új "életre" kel, de a régi "meghal"! A Halak ezért a "halál" jele. Ez a halálon átvezető út.

(A mitológiai történetekben a küzdelemre, a nagy tettre való fel­készülés ideje, mely a Kos jelében veszi majd kezdetét.) Mélyen alatta, mé­lyen belül, ott a feltámadás és a hozzá vezető út! (Eridanus és a Főnix.) A lélek világában kerül minden a helyére.

A Halak, a belső rend megalkotásá­nak és az újjászületésnek a fázisa! Az összegzés idejébe érve, az ego eljelentéktelenedése után már a mágikus erők is a szeretet sugárzásának eszközeivé alakulnak. A világ, az Univerzum egészére válik fogékonnyá a vándor. A látható és láthatatlan történések miként kapcsolódnak az Egészhez?

A régi korok a befejezés, lezárás, a halál és a meg­váltás "idejének" tartották a Halak jegyét. Ugyanakkor a Nagy Mű (Opus Magnum) megalkotása érdekében történő elvonulás, de az (alacsonyabb szintű) médiumitás is ide sorolódott.

Jelenleg a csillagkép az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontjánál he­lyezkedik el, tehát itt van a Tavaszpont és nem a Vízöntő csillagképében!  A tavaszi napéjegyenlőség, tehát a kozmikus kezdet pontja jelenleg a Halak csillagainál tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy a kezdetnek, mint sors és egyéb indító tényezőnek, a belső összegzésből és a felemelő áldozat minőségéből kell táplálkoznia!

A belső hang sugallatai a kozmikus igazságok belső megélését, megvalósulását és az általuk bekövetkező állapotváltozást sürgetik. A földi, materiális, múlandó "értékek" helyett, a tisztaság és önzet­lenség természetesen meglévő energiáit hívja elő. Jézus idejében a Tavaszpont a felfelé úszó hal csillagaira mutatott!

Az év körén haladó lélek útjai kezdeténél, már az eddigi világkorszakok (EGY!) tanítását ismerve és lélekben használva lép a folytatás felé, (Kos) ahol az új fent és az új lent törvényeinek, s történeteinek "adja-áldozza" magát...

A precesszió kozmikus útján utazó vándor a magas szeretet EGYségét viszi a Tisztítás - termékenyítés vízöntői minőség-idejébe...

Forrás: Paksi Zoltán - A Magyar Asztrozófia könyve, Paksi Zoltán - A tizennégy csillagkép.