Inkarnáció

 ​Inkarnáció = megtestesülés, testben való megjelenés, születés.
​Az inkarnáció szó szerinti jelentése: hús-vér testet öltés vagy megtestesülés.
​Főként az emberi születésre, vagyis az individuális lelkek testet öltésére gondolunk.

Az inkarnáció metafizikai meghatározása: Organikus lélekmozgás, melyben a magasabb, finomabb rezgések vagy lélekaspektusok folyamatosan sugárzanak lefelé, a finomabb auratesteken keresztül a sűrűbbek felé, legvégül a fizikai testbe. Az egymást követő energiákat az egyén növekedése során használja életében. Az élet minden fő szakasza új és magasabb rezgésszámoknak felel meg, és különböző csakrák aktiválódásával jár együtt. Minden fázisban új energia és új tudat válik a személyiség számára hozzáférhetővé, hogy ezáltal kitágulhasson.

Az inkarnáció egy életet vesz igénybe. Az inkarnáció folyamatát a felsőbbrendű én irányítja. Ez az életminta az aura hetedik rétegében, a Ketherikus szinten tárolódik. Dinamikus minta, amely az ember élete és növekedése során meghozott szabad döntései, választásai mentén folyamatosan változik. A növekedési folyamat beindulásával megmutatkoznak az egyén képességei, amelyekkel a magasabb szintű rezgéseket, tudatállapotokat fenn tudja tartani.

Amikor egy lélek a földre születik, egy ezüst szál köti össze a fizikai testet a lelket a szellemet és magát a kozmoszt (fizikai és szellemi világokat), ezen keresztül kapcsolódik össze a lélek a fizikai testtel, és meghatározott időn belül a gyökérszálak is lekötésre kerülnek. Ez a zsinór ( energia csatorna) egy mágneses rendszer, melyben MONÁD energia áramol. Ez maga a szellemünk energiája. Az ezüst zsinór (Szusztrána) az aurarétegeken keresztül érkezik a testbe és a koronacsakrán keresztül lép be. Maga a zsinór nyúlékony, rugalmas, képes megtekeredni, összecsomósodni, változtatni a térfogatát, elvékonyodni, megvastagodni de nem szakad el.

Sok szerepe van az ezüst szálnak. Ezen a szálon keresztül tudja elhagyni a lélek a fizikai testet pl. amikor alszik, vagy meditációban ezen a szálon keresztül tud utazásokat tenni az asztrális síkokra vagy más dimenziókba. Ezen a csatornán keresztül tudunk közvetlen kapcsolatot teremteni Istennel, a lélek ezen a szálon keresztül kaphat tanításokat, vagy álmunkban mások gyógyítását is végezheti. Ez a szál nincs bekötve az Akashába, ez a szál Isten kezében van.

Egyes lelkek a gyorsabb fejlődés érdekében kevesebb időt töltenek a szellemvilágban, mások viszont meglehetősen nehezen hagyják el azt. A lelkeknek csak töredékük inkarnálódik a Földre. Vannak olyan lelkek akik sosem lesznek Föld lakók, ők a szellemi világban maradnak, de vannak olyan lelkek is akik másik fizikai világot választanak inkarnációjukhoz melyek hasonlítanak a Földi viszonyokhoz. A lelkek többsége a szellemi világot tekintik igazi otthonának és a Földet illúziónak, mely csak a fejlődés céljára teremtetett, de vannak olyan lelkek is akik jobban szeretnek a Földön élni mint a szellemi világban.

"A földi inkarnációnkba valós lényünknek csak egy részét vetítjük bele, a többi a túlvilágon marad, és onnan vezet minket, onnan követi miként élünk. Ugyanis, ha a test a földön él, az energiatest egy része akkor is a túlvilágon van egész idő alatt. Ezért láthatunk olyan embereket is a túlvilágon akik még életben vannak a földön. Ők olyanok mintha alvó állapotban lennének, bár érkezésünkkor üdvözölnek bennünket, majd vissza is vonulnak a kommunikációtól. Az átlagos fejlettségű lélek többnyire energiájának 50-70%-át teszi a testbe, a magasabban fejlett lélek már csak kb. 25%-ot, nem többet. Elsősorban nem az számít, hogy mekkora részét tesszük be az energiának, hanem az, hogy a lélek mennyire tapasztalt, bölcs és kifinomult. Így a fejlettebb lelkek jobban járnak, ha kevesebb energiát használnak fel, mert ezáltal a túlvilágon rugalmasabbak maradhatnak.

Néhány igen ambiciózus lélek ,egyszerre több testbe is osztja magát, kettőbe, háromba is akár, és csupán energiájuk 10%-át hagyják a túlvilágon, remélve, hogy így hamarabb jutnak el fejlődésükben egy magasabb szintre. Ha a lélek így dönt, akkor végig is kell csinálnia, egészen végig, addig, amíg inkarnációi életben vannak. A legtöbb lélek hamar felismeri, hogy ez tévút, vezetőik is figyelmeztetik őket, hogy káros lehet, és egy-két alkalomnál többször nem próbálkoznak vele. Benne van ebben a lehetőségben az is, hogy átfedések fordulhatnak elő, amikor a lélek új testbe vetíti magát, mielőtt egy meglévő inkarnációja eltávozik az élők sorából. Mindez felborítja a reinkarnációról, mint lineáris folyamatról szóló gyakori elképzeléseket.Ha egy lélek energiájának 100%-át beleveti egy testbe, az szó szerint kisütné az agy elektrokémiai köreit. Emellett az agy teljesen alárendelődne a léleknek, eltűnne a fátyoleffektus., amely szükséges fejlődésünk céljából. A spirituális amnézia nélkül nem nyílna lehetőségünk a növekedésre. Mindentudóként születnénk le a testünkbe". (Forrás: David Wilcock)

Lélekmozaik
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen!