Jin és Jang

Fontos megemlíteni, hogy a nő és a férfi megkülönböztetése nem egyenértékű a jin és jang lényegiségével - itt a nőies és férfias jellegű tulajdonságokon van a hangsúly. Egyik sem létezhet a másik nélkül, nem választhatók szét és csak együtt, egymáshoz viszonyítva értelmezhetők. A világ jelenségeiben meglévő ellentétek egysége a jin és jang. A világon minden magában hordozza a változás lehetőségét. Így a világ a jin és jang erők állandó változásából áll. Normális körülmények között az erők rendezettségre törekednek, kiegyenlítik egymást és egyensúlyban vannak. Mindenképpen fontos tudni, hogy a jin és jang az ellentétes jellegű tulajdonságokat képviselik, melyek egymásból alakulnak ki, és kiegészítik egymást.

A kínai orvoslásban az életenergiát Chi- nek nevezik. Ez az energia két pólusú, jin és jang. A kínai biblia, a taoizmus bibliája azzal a mondattal kezdődik, hogy : A jin és a jang azaz, az Ég és a Föld útja, melyből milliárdnyi dolog ered, a változás és az átalakulás atyja és anyja, a kezdet és a pusztulás forrása ( a megnyilvánult és a megnyilvánulatlan). A kínai teremtés történet szerint a világ a semmiből lett (taoizmus), de a semmi nem abban az értelemben semmi, hogy nincs, hanem ürességet, egységet jelent. Itt még minden egységben van, nem vált szét. Az üresség önmagában azt jelenti, hogy már benne van minden de még nem nyilvánult meg. Minden benne van az egységben még nem látható formában, és minden ebből keletkezett mégpedig úgy, hogy az egység ketté vált.

A kínaiak által Tao-nak nevezett, általunk Teremtő Istennek, a magyarok ősvallása szerint Ős-Ten. A teremtésben nincsenek nemek. Az Atya és az Anya nem egy külön vált dolog. A szellemvilágban nincs olyan szintű dualitás, hogy férfi és nő. Nincs férfi Isten és nincs Istennő. Az istenség és a teremtő tudat az egy androgűn (nemtelen) egységes valóság.

A megnyilvánult világ területén mindig van egy örök változás. Amit a világ kinyilvánít az visszatér önmagába a kinyilvánulatlanba, majd újra megnyilvánul. És ezt az örök változást generálja a jin és a jang. A két hajtó erő elkülönül egymástól, és a megnyilvánulást működteti. Az egyik a jang energia a fény, a meleg, a tüzes ami mindent mozgásba hoz, a másik a jin energia a hűvös nem kiterjedő hanem megtartó erő. Egymás ellentét párjai. Ha a jang mozgás a jin nyugalom. A jang az anyag energiája a jin maga az anyag. Mert az anyag sem más mint a mozgató energiát megtartó jin minőség. Magába zárja a mozgó energiát és formába önti. Tehát a jin megtartja a jang-ot és ez egy formát ad neki. Ha már teremt és alkot, és formát hoz létre, akkor már a teremtő azaz teremt-nő. A nő szüli meg a gyermeket, ő ad életet, formát. Minden ami formáló erő az jin, és minden ami formálható az jang. A jin az ami a fényben a formát és az anyagot megteremti.