Metafizika
A filozófia valóságon túli ága, amely az érzékszervekkel közvetlenül megtapasztalható világon túl eső dolgokkal foglalkozik, mint például: isten, lélek, szabad akarat léte és jellege.
A metafizika a valóság teljes egészére vonatkozik akár fizikai, akár szellemi a tárgyalt jelenség. A filozófus többféle metafizikát is tanult attól függően, hogy ki, melyik korban írt róla.
A metafizika a létezőnek, mint létezőnek a vizsgálata.
A különféle szaktudományok a dolgokat ("létezőket") különféle szempontokból vizsgálja. Egy közgazdász vizsgálhatja az embereket mint fogyasztókat vagy termelőket és ilyenkor elvonatkoztat egyéb tulajdonságaiktól, például, hogy milyen a szemük színe, vagy mi a kedvenc állatuk. A metafizika a létezőt a lehető legáltalánosabb kategóriákban próbálja leírni. Például egy porcelánvázával kapcsolatban nem azt kérdezi, hogy milyen értékes, milyen stílusú díszítés van rajta vagy milyen nehéz, hanem hogy milyen fajta létező.
A különféle szaktudományok a dolgokat ("létezőket") különféle szempontokból vizsgálja. Egy közgazdász vizsgálhatja az embereket mint fogyasztókat vagy termelőket és ilyenkor elvonatkoztat egyéb tulajdonságaiktól, például, hogy milyen a szemük színe, vagy mi a kedvenc állatuk. A metafizika a létezőt a lehető legáltalánosabb kategóriákban próbálja leírni. Például egy porcelánvázával kapcsolatban nem azt kérdezi, hogy milyen értékes, milyen stílusú díszítés van rajta vagy milyen nehéz, hanem hogy milyen fajta létező.
Mit lehet válaszolni egy ilyen kérdésre?
Pontosan
ekörül megy a vita: melyek a létező legáltalánosabb kategóriái. Sokan
sokféle megoldást javasoltak. Arisztotelésznél 10 kategóriát találunk,
ezek között a legfontosabb a szubsztancia, az a létező,
aminek a léte egyik másik létezőtől sem függ.
Lehet például gondolni, hogy egy piros labda szubsztancia, de az ő pirossága, ez a tulajdonság, már nem, mert a tulajdonság nem tud létezni a labda nélkül, nem lebeghet szabadon.
Sokféleképpen fel lehet még osztani a létezőket. Például partikulárékra, azaz egyedi létezőkre, és univerzálékra, azaz egyszerre több helyen létező dolgokra, mint például a tulajdonságok. Vagy konkrét (téridőbeli) és absztrakt (téridőn kívüli) dolgokra.
A metafizika átfogó tanulmányozása mindannak, ami a tudás, a magyarázat és a létezés rendjében alapvető jelentőségű, a valóság tanulmányozása. Tárgya mindaz, ami meghaladja a tapasztalatot, ami az emberi értelem külső határainál áll.
Lehet például gondolni, hogy egy piros labda szubsztancia, de az ő pirossága, ez a tulajdonság, már nem, mert a tulajdonság nem tud létezni a labda nélkül, nem lebeghet szabadon.
Sokféleképpen fel lehet még osztani a létezőket. Például partikulárékra, azaz egyedi létezőkre, és univerzálékra, azaz egyszerre több helyen létező dolgokra, mint például a tulajdonságok. Vagy konkrét (téridőbeli) és absztrakt (téridőn kívüli) dolgokra.
A metafizika átfogó tanulmányozása mindannak, ami a tudás, a magyarázat és a létezés rendjében alapvető jelentőségű, a valóság tanulmányozása. Tárgya mindaz, ami meghaladja a tapasztalatot, ami az emberi értelem külső határainál áll.