Az ókorban a világosság teljes győzelmét szimbolizálta  a csillagkép, hiszen a nyári napforduló itt következett be, azaz a Nap ekkor járt legmagasabban az egyenlítő fölött az északi féltekén. A róla elnevezett állatövi jel még napjainkban is hordozza ezt az üzenetet. A rák csillagképet régen Egyiptomban  Skarabeusznak nevezték. A maga előtt szamárgalacsint hajtó skarabeusz ebbe rakja petéit és ebből jön elő. Úgy tűnik mintha önmagából keletkezne. Atum napisten is önmagából nemzette a világot, az ő jelképe lett a skarabeusz, Ré és a kelő Nap (Heper) istenével megosztva. Ez azért fontos mert itt van az alvilág egyik bejárata,  természetesen ( és többek között) a lélek mélyébe vezető útra való találás fontosságát hordozza. 

A Rák alatt, a Mérleg "jövőjéből", a Szűz és Oroszlán birodalmán át érkező vízikígyó (Hydra) lehajtott feje látható. Ez egyrészt a "sötétség" feletti győzelmet, másrészről a belső alázat megszületését jelenti.  

A Rák csillagkép Olimposzi védnöke Hermész. Ő mint a lelkek kísérője az egyetlen, aki büntetlenül lemehet az alvilágba, és ki is jöhet onnan. A mágia uraként természetes, hogy ismeri a rejtett világot is. Nem véletlen tehát, hogy egy olyan csillagképet felügyel, ahol az alvilág egyik bejárata található. Az ősi asztrológia szerint ezért Hermész a titkos tudás és a beavatás szimbóluma.

A Rák csillagképnél elhaladó Nap hatására a fény ragyogja be a belső világunk "néha" negatív indulatokat rejtő zugait. Viszont a Nap fényétől soha nem látszik ez a csillagzat, ami előtt látszólag elhalad. Hétköznapi fizikai látással  nem érzékelhető ez az üzenet. Az ősi idők bölcsei, táltosai tehát nem fizikai érzékeléssel, hanem egy magasabb minőségű látással rendelkeztek. 

A Rák csillagai az anyai teremtés szent, ősi hármasát képviselik. A befogadó - tápláló - elengedő szeretet fénye hatja át, a Canser csillagképén átvonuló teremtő-alkotó erőket, s lehetőségeket szimbolizáló bolygókat. Itt tudatosodik igazán a földi életeken átutazó vándor lelkében és tudatában, hogy mikor jön el a megnyílás ideje. Mikor kell megnyílnom egy olyan minőség felé, amely az általam képviselt és megjelenített értékek felett áll?!  Ha befogadom akkor tudnom kell vigyázni reá, és önmagamból táplálva formálódik a szellemi-lelki- testi Új Ember! A megszületett világot, s a világosságot át kell tudni adni, mint szerelmes kedvesének a virágot. Máskor pedig el kell tudni engedni,  ahogy az édesanya  is elengedi a gyermekét amikor eljön az ideje.

A Rák csillagaiban megjelenő fényüzenet minden emberben belül él. Éberség és alázat kell ahhoz, hogy észrevegyük: mikor kell befogadnom, mikor kell éltetnem, s mikor jön el az elengedés sorsokat kiteljesítő, s felfényesítő ideje. 

Forrás: Paksi Zoltán - A Magyar Asztrozófia könyve, Paksi Zoltán - A tizennégy csillagkép.